Boldog, békés karácsonyi ünnepeket kívánunk!

Neem, nem búvárkodni indultunk. :) Tegnap Tapi átesett az ivartalanításon, és ez a megoldás született a mindenből szabadulóművész úrnak, hogy ne nyalogassa magát. Seperc alatt kibújt tölcsérből, ruciból, ezt viszont már a nyakánál is rögzítettem, így nem szabadult belőle. :) Na nem élvezte, de bevált. :) Persze csak éjszaka adom rá, meg ha nem vagyok itthon.

 

Vendégségben

Külföldre utaztunk, és oda sajnos csak az egyik kutyát tudtuk magunkkal vinni, így nagy bánatomra Tapit itthon kellett hagynunk. Szerencsére Andrásék mindig örömmel fogadják őt, így egy hétig Tapi az ő vendégszeretetüket élvezte. Az Andráséknál lévő múltkori nagy falkalétszám lecsökkent mostanra 4-re, 3 saját kutya (ex-Árvácska Charlie, Morzsi és Zizi), valamint egy ideiglesben állomásozó árvácska, Gimi kutya voltak a játszópajtások. Végre Tapi kedvére hancúrozhatott a fajtársakkal, sajnos erre nálunk ritkán van alkalma, Amika ritkán és visszafogottan játszik vele, a séták során meg ha találkozunk is más kutyákkal, nagyon ritkán kerekedik belőle játék. Pedig Tapi imád játszani, minden nemű és méretű kutyával. Van egy kép, még a menhelyen készült, megpróbálom előkeresni, ami azt bizonyítja, hogy még a tizenéves Johnny papit is játékra sikerült bírnia.

 

Megvan a kép! Íme:

 

 

Ez pedig mostani hancúr Morzsi kutyával:

 

Szóval Tapikának jó dolga volt, még az ágybanalvás is engedélyezve volt számára. Érdekesség, hogy Ildikót, András feleségét éppen úgy védelmezi, mint engem itthon. Édes kis mini testőr, a nők védelmezője. :)

A gyerkőcöknek is hiányzott Tapi, nagy volt az öröm a viszontlátáskor

 



 



Már megint kirándultunk :) - Gyadai tanösvény, Katalinpuszta

Tavaly már jártunk ezen a nagyszerű kirándulóhelyen a Naszály-hegy lábánál, de akkor még Gixer ideiglenes foxink társaságában.
Ez a kép még akkor készült:

Ez a rét most még nem volt lekaszálva, tele volt őszi kikericsekkel:

 

 

A tanösvény hossza 5,5 km, mi ezt most 3 és fél óra tettük meg, 3 gyerekkel és 4 kutyával. Útitársaink voltak ex-Árvácska Hédi kutya és tesója, Cipő. A kutyák a távnak min. dupláját menték, össze-vissza nyargalásztak hegynek föl, hegynek le. Tapinak ez volt az első hosszabb kirándulása velünk, nagyon élvezte, de a nagy izgatottság miatt sajnos 2x is volt rohama a túra alatt. :( Mindkétszer rövid pihenőt tartottunk, és utána szerencsére mintha mi sem történt volna, futkározott tovább.

A sok csapadéknak köszönhetően rengeteg volt a gomba, és a patak sem volt kiszáradva, mint múltkor. Amikánk ki is használta, szokása szerint vett egy hűsítő fürdőt. :) Ő is ügyesen végigsétálta a távot, pedig egy kicsit aggódtam, mostanában nincs mindig a helyzet magaslatán, egyre öregesebben mozog. Hát, mégiscsak 12 éves..De ma nagyon ügyes volt!

Pár hangulatkeltő kép:

 

Kutyáink nem vállalták be a függőhidat, inkább hegyet másztak :)

 

A bandázás nagyon tetszett Tapinak

 



Kirándulás a monori pincefaluban (Strázsa-hegy)

A szomszédunkban van, és csak tavaly fedeztük fel ezt a nagyszerű kirándulóhelyet. Voltunk már ősszel, télen, most nyáron, minden évszakban más oldalát mutatja, még a tavaszi látogatás visszavan, biztos akkor is gyönyörű. Hangulatos kis pincesorok, gondozott szőlőskertek, a kilátótoronyból pedig gyönyörű panoráma, még a budai hegyek is látszanak. Két tanösvényt is kialakítottak, a Szent Orbán és a Bacchus tanösvényt, mindkettő kényelmesen bejárható. Mindig van ügyeletes pincészet, ahol borkostolón lehet részt venni, de a séta során a szőlőtőkékről is lehet legelészni (emiatt meg a gyönyörű színek miatt az őszi kirándulást preferálom a legjobban :)

A Szent Orbán tér, a tanösvény első állomása

 

A kilátó lábánál pihenőhely

 

Panoráma

 

Pincesorok

 

Ősszel, ekkor még nem Tapika volt velünk, hanem Gixer,

ő azóta boldog gazdis kutya

 

 

 



Következő lépés a gyógyszeres kezelésben

Tegnap voltunk Tapival megint orvosnál, mivel az eddigi gyógyszerek nem okoztak nála változást. Most Xanax-ot írt fel neki az orvos, kétszer negyedet kell szednie a többi gyógyszere mellett. 2-3 hét múlva konzultáció, hogy van-e változás. Ha nincs, akkor gyógyszert kell váltani teljesen.
Emellett javasolta még az orvos az ivartalanítást, ezt egyébként is terveztük, így megejtjük a közeljövőben. Hajjaj Tapikám..
Az autókázás egyébként szuperül megy, pedig tegnap még egy utasunk is volt, a foxi fajtamentéstől jött velünk Sárika, aki szintén egy tündérke.

Az epilepsziáról

Az epilepszia agyi betegség, amelyet spontán kialakuló görcsroham jellemez. A kutyák 0,5-2,3 %-ánál alakulnak ki görcsrohamok.
Én itt nem akarok a betegség részleteivel foglalkozni, bővebben lehet olvasni róla pl. ezen az oldalon: http://kutya.mancsok.hu/betegsegek/epilepszia.htm
Tapinál pár hónapja jelentkeztek a rohamok, de míg a menhelyen volt, se azok hosszát, se gyakoriságát nem tudtuk megfigyelni, így tényleges gyógykezelést sem tudtunk folytatni. Részben ezért is szerettem volna, hogy hozzánk kerüljön, így szinte állandó felügyelet alatt áll, tudjuk követni a gyógyszer hatására bekövetkező változásokat.
Tapikának naponta van egy rövidebb, kb. 2 perces rohama, melynek során egész teste görcsbe rándul, megmerevedik. A roham után pár percig még koordinálatlan a mozgása, felállni sem nagyon tud. Látszik rajta, hogy mikor jön a roham, ilyenkor a szemei a semmibe révednek, és a nyakát nyújtogatja.
A nap többi részében teljes életet él, aktív, pont olyan, mint más kutyák.
Jelenleg Sevenalettát szed, reggel másfelet, este egyet, kiegészítésként pedig Kálium-bromidot, 2x0,2 gr-ot egy nap. Sajnos ez a gyógyszermennyiség nem szüntette még meg nála a rohamokat, pedig a vérvétel szerint megfelelő a gyógyszermennyiség a vérében. Így várom az orvostól a következő lépést, valószínűleg egy másik gyógyszert kell majd kapnia.
Hát így állunk egyenlőre. Én teljes mértékben bízok benne, hogy sikerül megszüntetnünk a rohamokat, és Tapi hosszú, boldog életet tud élni.

Kirándulás Szentendrére

Úgy általában rengeteget kirándulálunk, dehát a nyár nem a hosszú túrák évszakja. De azért menni kell valahová ilyenkor is, és lehetőleg kutyával! Leginkább olyan helyek jöhetnek szóba, ahol van víz is. Amika nagyon tud szenvedni a melegben, de nagyon szeret úszni, ha először lehűti magát, utána jöhet a séta. Tapi eddig nem nagyon lelkesedett a vízért, ő inkább a külső szemlélő szerepét tölti be Amika fürdőzései során.
Választásunk Szentendrére esett, közel van, és minden kívánalomnak megfelel.
Ahogy kell, rögtön fürdőzéssel kezdtünk a patakban.

 

Utána jöhetett a séta. Kicsit aggódtam, mert Tapi pórázon ált. nem kicsit húz, de nem volt semmi gond, megemberelte magát, szépen jött szinte végig.

 

Sétánkat lángosozással, majd Duna-parti ejtőzéssel fejeztük be. A Duna-part kellemes meglepetés volt nekem, mindig külön örülök az olyan helyeknek, ahol a kutyák kedvükre fürödhetnek és rohangászhatnak, és itt még mi gazdik is kényelmesen el tudunk helyezkedni a kihelyezett nyugágyakban. És a kacsáknak köszönhetően még Tapi is fürdött! Úgy látszik, nem kell más hozzá, csak jóféle motiváció. :)

 



 



Új otthon, új fejezet Tapi életében

Tapinak már az első napon sikerült beilleszkedni új otthonának életébe, rögtön úgy viselkedett, mintha mindig is itt élt volna köztünk. Volt már nálunk sok ideigelenes lakó, de senkivel nem volt még ilyen zökkenőmentes az összeszokás. A gyerekeket első perctől imádja, pedig el vagyunk látva eleven gyerekekkel. :) 12 éves foxinkkal, Amikával is sikerült megtalálni a közös hangot, pedig Amika nem könnyű eset, de Tapi nem foglalkozik Amika rigolyáival, és néha még egy kis játékra is rá tudja venni. Ez kész csoda!
Eddigi ideiglenes lakóink zömében kölyökkutyák voltak (pont Amikánk házsártossága miatt), az utánuk való takarítás után felüdülés egy ilyen szobatiszta és rombolásmentes felnőtt kutya! Ha listát akarnék készíteni Tapika 3 hónap alatt elkövetett apró csínytevéseiről, ez a lista igencsak kurta lenne, kimerülne pár jelölős pisiben és kettő flipflop papucsban (ezek a gyengéi, ezeket nem kell előtte hagyni :)).
Rendkívül ragaszkodó kiskutya, engem a lakásban mindenhová követ. De tényleg mindenhová. :) De ha nincs keresnivalója valahol, azt is megérti, szépen összekucorodik a helyén és vár.
Sétálni nagyon szeret, póráz nélkül szépen visszahívható, még a legtávolabbi bozótosból is.Mivel óriási a felfedezővágya, pórázon egyenlőre nem közlekedik valami szépen, a mi tempónk túl lassú neki, így mindenféleképpen teret kell engedni ennek a felfedezővágynak, hogy biztonságosan helyen kedvére csatangolhasson, rohangászhasson.
Pár kép Tapi első napjairól:

 

Még a menhelyen

Tapi 2012. augusztusában került a menhelyre, bekerülésének körülményeire sajnos egyikőnk sem emlékszik a menhely önkénteseinek köréből. Pötyi kutyával került egy kennelbe, akivel nagyon jó kis párost alkottak, olyanok voltak, mint két tojás, a nyakörveik színével tudtuk őket megkülönböztetni. Tapi volt a kék, Pötyi pedig a piros nyakörves fekete kutyus. :)

Aztán Pötyike gazdihoz került, Tapi kutyánál meg epilepszia jellegű rohamok kezdtek jelentkezni. Hogy ne essék bántódása, ne üsse meg magát a rohamok közben, és a többi kutya se bántsa őt, magánlakosztályba költözött, vagyis a lakókocsiba, amit a gondozók öltözőnek használnak. Ekkor még Julika volt kint az egyik gondozó, mellette Tapikának jó élete volt, hiszen szabadon járhatott-kelhetett az állatotthon területén, Julika felügyelete alatt. Már ekkor látszott, hogy a többi kutyával maximálisan jól kijön, míg minket a szívinfarktus kerülgetett, Tapi boldogan ment oda rácsnál ugató kutyákhoz, többekkel jtátékot is kezdeményezett.Aztán Julika elment, Tapi egyedül maradt a lakókocsiban. Nagyon megsajnáltam, hetente többször jártam ki őt külön megsétáltatni, és ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy valahogy haza kéne őt hozni. Egy bökkenő, itthon egy morcos foxi, meg egy morcos férj. A morcos foxival közös séták alatt hamar kialakult a barátság, már csak a morcos férj maradt kihívás. Végül állt az alku, Tapi költözhetett hozzánk ideiglenes lakónak 2014. május 20-án. De ez már egy újabb fejezet.
Pár kép még Tapi menhelyi életéből:

Tapi mint óvóbácsi

Boldogsááág!